2017. I. félév

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2017. I. félévi programjai

2017. január 26. 17. óra

Házaspárcímerek a magyar heraldikában

Előadó: dr. Pandula Attila (egyetemi docens, ELTE BTK, Budapest, az MHGT elnöke)

Az ülést vezeti: dr. Kollega Tarsoly István, alelnök

.2017. február 23. 17 óra

Az Auguszt cukrászcsalád története

Előadó: Auguszt József, cukrász

Az ülést vezeti: Debreczeni-Droppán Béla, titkár

2017. március 30. 17 óra

Izgalmas élet a levéltárban – egy levéltáros „hiéna” emlékei

Előadó: dr. Péntekné Unghváry Mária, (ny. levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár, MHGT)

Az ülést vezeti: Kovács Eleonóra, főtitkár

2017. április 27. 17 óra

Hangszerkereskedő családok

Előadó: Török Róbert (muzeológus, igazgatóhelyettes Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, MHGT)

Az ülést vezeti: Katona Csaba, alelnök

2017. május 25. 17 óra

Csánki Dezső és Thallóczy Lajos családja

Előadó: Reisz T. Csaba (főlevéltáros, címzetes főigazgató, Magyar Nemzeti Levéltár, MHGT)

Az ülést vezeti: Török Róbert, titkár

2017. június 29. 17 óra

Községi pecsétek, címeres pecsétek Somogy megyében a 18-19. században

Előadó: Polgár Tamás (levéltár-igazgató MNL Somogy Megyei Levéltára)

Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila, elnök

Összejöveteleink helyszíne: Magyar Nemzeti Múzeum, Pollack Terem

Budapest, VIII. kerület, Múzeum krt. 14–16. (Bejövetel a Bródy Sándor utca felőli bejáraton.)

Felkérjük előadóinkat, hogy előadásuk anyagát megjelentetésre alkalmas, szerkesztett formában juttassák el hozzánk, hogy azt később kiadványunkban (Turul) közzétehessük! Az anyagokat e-mailben Kovács Eleonóra főtitkár, (egyúttal felelős szerkesztő) címére szíveskedjenek megküldeni: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

Kérjük tisztelt tagtársainkat, hogy az éves tagdíj befizetéséről ne feledkezzenek meg! A tagsági díj változatlan: 1500 Ft.

Átutalás esetén:        OTP11705008-20414364.

Nemzetközi számlaszám:      HU72 1170 5008 2041 4364 0000 0000

SWIFT KÓD (BIC) OTPVHUHV

Budapest, 2017. január

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Tel.: 355-1125, +36-20-264-3257

Turul reneszánsz

Bodrits István:
A Turul újjászületése.

(Forrás: Magyar Könyvszemle 113. évf. 1997. 2.szám, "Figyelő" rovat; URL: http://epa.oszk.hu/00000/00021/00013/0003-a8.html)

Poraiból született újjá 1992-ben a magyar sajtótörténet évszázados múltú Turul című folyóirata, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönye.

1950-ben jelent meg a folyóirat összevont 61–64. (1947–1950) utolsó száma. A történettudomány valamennyi segédtudományát szolgáló szakmai folyóirat megszüntetése a Rákosi-rendszer kultúrpolitikusainak szellemi színvonalára vet fényt.

A Társaság 1951. február 27-én felvett jegyzőkönyve szerint „… a Népművelésügyi Minisztérium a folyóirat régi címén, amely a Turul volt, a megjelenést nem engedélyezte.” A másik indok, hogy a Társaságnak semmi vagyona nincs és a támogatás sem valószínű, így a közgyűlés kimondta a Társaság feloszlatását.

Az illetékesek sajnálatos módon összekeverték a folyóirat címét a húszas évek ismert szélsőjobboldali ifjúsági szövetségével, pedig a kettőnek egymáshoz semmi köze nem volt. A Turul cím keletkezése összefügg a Társaság és közlönye alapításával. Radvánszky Béla báró és alapító társainak a közlöny címére a szintén 1883-ban indult osztrák Adler című folyóirat adott ötletet, amely alcíme szerint: Organ des heraldisch-genealogischen Vereines „Adler” volt. Mivel a Monarchia nyugati felének társlapja címéül a sast választotta, az alapítók a Turul madárra gondoltak.

A magyar tudományos társaság profilját az elnök Radvánszky báró határozta meg: „… a történelemnek eddig elhanyagolt társtudományait, úgymint a heraldikát, diplomatikát, sphragistikát, genealógiát, valamint a magyar családok történetének okleveles alapon való művelését tűzné ki czéljául.” (1883:1.). Előszavának utolsó mondatában a nemzeti múlt tudományos ismeretének fontosságát hangsúlyozta: „A nemzetet csak látszólag alkotják az élő nemzedékek, valójában tagjai annak az elhaltak is, mert a letűnt nemzedékeknek nagy a befolyásuk az élőkre… Sok nemzedék alkotta fokozatosan mai kultúréletünket…”

A Turul szerkesztői – Fejérpataky László és báró Nyáry Albert – a szakma elismert tudósai voltak. A folyóiratban a hivatásos tudósok mellett teret adtak a történetileg autodidakta, de magas színvonalon íróknak is.

Az első világháború után előtérbe került a szaktudomány, a Fejérpataky László, majd Szentpétery Imre vezette történeti segédtudományi iskola ontotta magából a jó szakembereket – írja Kubinyi András a lap 1951–1992. összevont számának lapindítójában. Így előtérbe kerültek a történészek és az egyetemisták. A genealógiai kutatás kiszélesítésére Szentpétery már 1932-ben felhívta a figyelmet, a genealógia nem szűkülhet le a nemes családok kutatására. Később maga vállalkozott rá, hogy módszertani útmutatást adjon a nem nemesi családok kutatására: „Adalékok a parasztcsaládok leszármazása és története kutatásának módszertanához.” (Turul 58–60, 1944–46.)

A második világháború utáni időszakban a genealógiát a nemességgel kapcsolták össze, és így mint feudális csökevényt üldözni kellett, évtizedekig az oktatása is megszűnt. Mint történelmi segédtudomány hivatalosan is megszűnt. Megfelelő publikációs lehetőségek hiányában nemcsak a genealógia, hanem a többi segédtudomány sem fejlődött. Egyedül a Levéltári Közlemények közölt segédtudományi cikkeket. Nem kis mértékben Vajay Szabolcsnak, a Genealógiai és Heraldikai Társaságok Nemzetközi Szövetsége elnökének (1982–1986) és az itthoni szakemberek erőfeszítéseinek köszönhető, hogy 1983-ban végre megszülethetett a Magyar Történelmi Társulat Archeográfiai, Genealógiai és Heraldikai Szekciója az egyik fő hazai kezdeményező, Kállay István professzor elnökletével.

1988 elején a Magyar Nemzet kétrészes cikkében megállapította, hogy a genealógiának, ennek az egyik legősibb tudományágnak a szükségességét ma már az is elismeri, aki néhány évtizede még a „burzsoá reakció egyik alattomos fegyveré”-t látta benne. Gudenus János Józsefnek köszönhetően pedig napvilágot látott A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája című munkájának két kötete (1. köt. A–I. Bp. 1990., 2. köt. K–O. Bp. 1993.).

A genealógia mellett a címertan, a heraldika is kezdi visszanyerni méltó rangját. Az utóbbi években sorra jelentek meg Magyarországon a népszerűsítő – ismeretterjesztő és szakkönyvek (Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Bp., 1983.; A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István. Bp., 1986. benne a heraldikáról szóló fejezet is 169–193. p.; Gudenus János József–Szentirmay László: Összetört címerek. Bp., 1989.). Különösen nagy érdeklődést váltott ki 1987-ben Nyulásziné Straub Éva Öt évszázad címerei a Magyar Országos Levéltár címereslevelein című díszes albuma, amely 100 színes címertáblát és 1167 fekete-fehér címerrajzot tartalmaz, valamint Nagy Iván több mint száz évvel ezelőtti családtörténeti köteteinek reprint kiadása (Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 1–8. köt. Bp. 1987–1988.).

A szakmai közvélemény és a heraldika iránt érdeklődő nem hivatásos történészek körében már a rendszerváltás előtt jelentkezett az igény a Turul újjáélesztésére. Fügedi Erik és Vajay Szabolcs vezetésével 1991-ben indult kezdeményezés az 1883 és 1950 között 64 évfolyamban megjelent heraldikai és genealógiai szakfolyóirat, a társadalomkutatás irányába bővítendő, korszerű igények szerinti felújítására és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság újjáalakulására.

1992. május 31-én három, a szakmában érdekelt intézmény, a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Országos Levéltár és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság képviselői együttműködési megállapodást írtak alá a közlöny kiadására. Az immár 115. évfolyamába lépő folyóirat szerkesztőgárdáját olyan kiváló szakemberek alkotják, mint Kollega Tarsoly István, Nyulásziné Straub Éva, Pandula Attila és Rainer Pál.

A múlt kutatásának e fontos segédeszköze sajnálatos módon még a hivatásos történészek, levéltárosok és a szélesebb olvasóközönség előtt is kevéssé ismert. A közelmúlt tudományos eredményei cáfolják, hogy a címertan és a származástörténelem konzervatív ideológiát hordoznak. Napjainkban már virágzik a címerhasználat is (városok, falvak, civilszervezetek). A nemesi családok mellett paraszt- és munkás családok életének történet-szociológiai vizsgálata és a segédtudományok eredményei a nemzeti és egyetemes történelem többszempontú megismerését, nem utolsósorban a magyarság identitástudatának erősödését szolgálja.

Bízunk abban, hogy a Turul újjászületése nem volt hamvába holt gondolat és nem kell minden ötszázadik (negyvenkettedik?) évben elégetnie magát, mint az egyiptomiak sas-alakú, bíbor- és aranytollazatú, mesebeli szent madarának.

2016. évi II. félév

Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság
2016. II. félévi programjaira

2016. szeptember 29. 17 óra

Fügedi Erik mint az arisztokrata levéltárak „megmentője”1945 után

Előadó: dr. Rácz György (levéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese, MHGT)

Az ülést vezeti: Pandula Attila, elnök

Az előadás a 100 éve született Fügedi Erik 1945 és 1952 közötti tevékenységét tekinti át, különös tekintettel a Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Biztosságának az élén végzett tevékenységére. Fügedi „ahhoz a generációhoz tartozott, amely a történelmi Magyarországnak mind az értékeit, mind a problémáit örökölte, és igyekezett megmenteni annak intellektuális eredményeit, miközben felülemelkedett a nemzeti és társadalmi előítéleteken.” Ennek szellemében próbálta az új viszonyok között megmenteni a főúri levéltárakat és gyűjteményeket. Tevékenységének értékelése ma különösen aktuális, hiszen napjainkban is folynak restitúciós tárgyalások egyes családok és az állam között.

  

2016. október 27. 17 óra

Család és vállalat. A Gulden család szerepe a Ganz, a Herendi Porcelángyár és a Gerbeaud Rt. történetében

Előadó: Szűts István Gergely (levéltáros, MNL Veszprém Megyei Levéltára)

Az ülést vezeti: Kollega Tarsoly István, alelnök

A Bajorországból származó Gulden család a dualizmus korától egészen a II. világháború végéig komoly, ám eddig szinte teljesen feltáratlan szerepet töltött be a magyar gazdasági életben.

A családfő, Julius Gul­den 1871-ben, feleségével Eichleiter Friderikával ér­kezett Budára, ahol a Ganz gyár mérnöke, majd igazgató-helyettese lett. Felesége révén sógora volt a gyárat irányító Eichleiter Antalnak és Mechwart Andrásnak. Gulden a Ganzban végzett fontos szakmai munkája mellett a budai, német nyelvű evangélikus közösség tagja is volt. Munkája révén például a Karinthy családhoz is fontos kapocs fűzte. Hét gyermeke született, akik közül felnőve többen szintén szerepet vállaltak a Ganznál.

Legkisebb gyermeke, Gyula azonban a Herendi Porcelángyár vezérigazgatójaként és többségi részvénytulajdonosaként lett ismert. Vezetése alatt a porcelángyár hatalmas fejlődésen ment keresztül, megsokszorozva a termelést és értékesítést. Ő volt a vállalat első menedzser szemléletű vezetője. A Ganzhoz hasonlón itt is fontos szerep jutott, a kiváló szakemberekké váló és több nyelven beszélő testvéreknek.

Gulden Gyula felesége révén a közkedvelt Gerbeaud Rt. irányításában is aktív szerepet vállalt. A két világhírű márka személyének köszönhetően az 1930-as évek végétől gyakorta együtt jelent meg nagy nemzetközi kiállításokon és vásárokon. Gulden Gyula vállalatvezetői munkája mellett számos szakmai és közéleti szervezet tagja, majd 1938-tól Portugália tiszteletbeli budapesti alkonzulja is lett. 1944-ben aktív szerepet vállalt az embermentésben.

Ahogy a legtöbb hazai vállalkozó család, úgy Guldenék esetében is a háború kimenetele, majd a magyar gazdaság államosítása végzetes következményekkel járt. A család elveszítette ingatlanjait és vállalati tulajdonjogát, részvényeit. A családtagok közül többen a háború során vesztették életüket, vagy később külföldre menekültek, néhányan pedig itthon maradva tulajdonuktól megfosztva voltak kénytelenek élni.

 

2016. november 24. 17 óra

150 év a magyar vendéglátás szolgálatában – A Gundel család hat generációja

Előadó: dr. dr.h.c. Gundel János

(prof. emeritus, a BGE KVIK ny. tanszékvezetője) és

Gundel Gábor, gasztronómiai szakértő

Az ülést vezeti: Kovács Eleonóra, főtitkár

Johann Adam Michael Gundel, aki 1844-ben, Ansbach­ban (Bajorország) született, és Gundel Jánosként, 1915-ben Budapesten, halt meg, családi okok miatt 13 évesen elindult Pestre, ahová megérkezve végigjárta a vendéglős szakma minden fokát, és családot alapítva elindította a Gundelek mindmáig aktív vendéglős pályáját. Neki öt, Károly fiának tizenhárom gyermeke született, s tőlük 26 unoka; az ötödik és hatodik generáció már csaknem megszámlálhatatlan. E népes család összesen 18 tagja (plusz jó néhány házastársuk) került a vendéglátásba. Munkájuk külön-külön is nagyon eredményes volt, de egymást kiegészítő tevékenységük napjainkban is segíti a magyar gasztronómia nemzetközi hírnevének növekedését. Azonkívül, hogy a városligeti vendéglő még mindig (immár több mint száz éve) a Gundel nevet viseli, van egy Gundel Károly utca; egy, az alapító Gundel Jánosra emlékező emléktábla az Alkotmány utca 1–3. számú épület (az egykori István Főherceg Szálló) falán; Gundel Károly 1999-ben megkapta a „Magyar örökség” díjat; 2014-ben, a „Gundel örökség – Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátóipari öröksége és a Gundel Étterem” felvételt nyert a „Hungaricumok Gyűjteményébe”. A Gundelek hat generációs életműve, leszármazottaik, valamint tanítványaik munkájában él tovább és napjainkban is példaként szolgálhat mindenkinek, aki a magyar vendéglátást szívügyének tekinti.

 

2016. december 8. 17 óra

Clark Ádám emberi portréja, családja és leszármazottai

Előadó: dr. Hajós Tamás (ny. villamosmérnök, családtörténet kutató)

Az ülést vezeti: Debreczeni-Droppán Béla, titkár

Az előadás kísérletet tesz a Pest-Budai Lánchíd építését vezető fiatal skót, Clark Ádám (1811–1866) emberi vonásainak bemutatására, alapozva naplótöredékeire és szüleivel folytatott levelezésére. Munkája során miként törekedett a kitartó, öntudatos és felelősséget vállaló munkavégzésre? Hogyan jelenik meg Clark Ádám magyarországi tevékenysége a korabeli újságokban és Széchenyi István személyes naplójában? Milyen személyeskedő harcok kísérték a világraszóló hídépítő vállalkozást? A bécsi szakmai körök kritikájára adott válaszában hogyan védte meg a brit mérnökiskola tekintélyét, Széchenyi támogatásával? Nyomozás a híd alapkőletételekor a királytól kapott arany tubákos szelence után.

Szó kerül Clark Ádám feleségének, Áldásy Máriának a származására, a családi biblia bejegyzéseire, továbbá a ma is élő leszármazottakra, a skót–magyar rokonság egymásra találására 150 év után. Az előadó bemutatja a skót Clark család címerét is. A család nevezetesebb tagjai közül megemlíti Áldásy Antalt (1869–1932), korának jeles történetíróját és heraldikusát, és a dédunokát, Hajós Györgyöt (1912–1972), aki matematikus, s a geometria híres professzora volt.

 

Összejöveteleink helyszíne:

Magyar Nemzeti Múzeum

Budapest, VIII. kerület, Múzeum krt. 14–16. Pollack Terem

Felkérjük előadóinkat, hogy előadásuk anyagát megjelentetésre alkalmas, szerkesztett formában juttassák el hozzánk, hogy azt később kiadványunkban (Turul) közzétehessük! Az anyagokat e-mailben Kovács Eleonóra főtitkár, (egyúttal felelős szerkesztő) címére szíveskedjenek megküldeni: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

Kérjük tisztelt tagtársainkat, hogy az éves tagdíj befizetéséről ne feledkezzenek meg! A tagsági díj változatlan: 1500 Ft.

Átutalás esetén:          OTP11705008-20414364.

Nemzetközi számlaszám:       HU72 1170 5008 2041 4364 0000 0000

SWIFT KÓD (BIC) OTPVHUHV

Budapest, 2016. szeptember

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Tel.: 355-1125, +36-20-264-3257

Honlapunk: www.mhgt1883.hu

Tagfelvételi kérelem

Tagfelvételi jelentkezési lap

MHGT tagfelvételi kérelem

Név 
Telefonszám 
Email cím 
Állandó lakcím 
Levelezési cím 
Érdeklődési körök 
Felkérésre vállalna-e előadást?   Igen    Nem  
Milyen témákban?